Légszennyezés - Gelencsér András

A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk? Erről beszélt Gelencsér András a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.

Gelencsér András a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. 2002-ben lett az MTA doktora, habilitációs oklevelét 2006-ban szerezte, ugyanebben az évben lett egyetemi tanár.•Fő kutatási területe a légköri széntartalmú aeroszol forrásainak, tulajdonságainak és éghajlati hatásainak tanulmányozása. Kutatásait PhD-hallgatók bevonásával, nemzetközi együttműködésben, számos nagy európai és hazai pályázat támogatásával végzi. Eddigi szakmai munkásságát több mint 60 rangos nemzetközi közlemény, illetve a Spinger Kiadó gondozásában 2004-ben megjelent monográfiája fémjelzi.

Megszívjuk? - A levegőszennyezés és következményei
Gelencsér András előadása

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

A levegőkörnyezet változásai - éghajlatváltozás?
Bozó László, Gelencsér András, Lévai Balázs, Náray Szabó Gábor, Páldy Anna, Wesztergom Viktor
A levegőszennyezettség kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg a hírekben, egyre többet foglalkozik vele a média, és egyre több tudományterület képviselői végeznek olyan kutatásokat, amelyek a légkör változásihoz kapcsolódnak. A kerekasztal beszélgetés résztvevői többek között a meteorológia, a levegőkémia, a geofizika, az egészségügy és a környezetvédelem szempontjait, kutatási eredményeit ismertetik az adásban.

Elfújja a szél? Magyarországi LÉG-KÖR-KÉP
Mennyire szól bele az ember az üvegházgázok mennyiségébe? Hogyan lehet megmérni a szabad szemmel láthatatlan parányi részecskéket, gázokat? Honnan tudjuk, hogy merre fog szállni a vulkáni hamu? Miből lehet megmondani, hogy a homokszem a Szahel övezetből érkezett? Mi olvasható ki a csigamaradványokból és megkövesedett farönkökből? Mennyiben tehető felelőssé az emberiség a klímaváltozásért? A műsorban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

 Videok itt nézhetöek

Tim Flannery - a globális felmelegedés elméletének aktivistája

Timothy Fridtjof Flannery (1956. január 28. – ) ausztrál tudós, őslénytan kutató, mammalógus, természetvédő és a globális felmelegedés elméletének aktivistája. A The New York Times Review of Books-ban és a The Times Literary Supplement-ben publikálják írásait. A BBC rádióműsoraiban hallhatjuk hangját. Ausztráliában, Adelaide-ben él. A South Australian Museum igazgatója és a University of Adelaide professzora.

2007-ben elnyerte az "Év Ausztrálja" címet. A 2006-ban megjelent Időjárás-csinálók című könyvében kiemeli, hogy közeledünk a globális éghajlati fordulóponthoz (2015 környéke), mely olyan történelmi időpont, ahonnan az emberiség már nem képes visszafordítani a felmelegedési folyamatokat. Számításai szerint képesek vagyunk a fennmaradásunkhoz szükséges 70%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Az emberiség két irány közül választhat: az egyik, amikor nagy beruházásokkal szélfarmokat telepítenek (esetleg atomerőműveket), a másik, amikor minden egyes polgár a saját szükségletére energiát állít elő többek között napelemekből (házak tetejének, falának PV borítása). Könyvében kitér a Globális Klíma Koalíció tevékenységére, azokra a folyamatokra, melyek dezinformálják, becsapják az embereket, aképpen, hogy az olajlobbi emberei a kutatók tanulmányait cenzúrázzák. James Hansen-ről elismerően, tisztelettel ír. Ausztráliát különösen érinti a globális felmelegedés, hiszen ott még inkább, mint Magyarországon egyre szárazabb az éghajlat. Ausztráliában 2000 óta tartó esőhiány rekordokat döntöget, ehhez járulnak hozzá a hőrekordok. A kiszáradt terület kiterjedése egyre növekszik. ^[1]
Dr. Tim Flannery tagja annak a bizottságnak, mely a Sir Richard Branson és Al Gore-féle, a szén-dioxid légkörből való kivonására kiírt pályázatot fogja elbírálni. A pályázatra beérkező anyagokat továbbá James E. Hansen, James Lovelock, és Sir Crispin Tickell fogja értékelni.

Forrás:Wikipédia

Klimaváltozásról - Tim Flannery : Időjárás-csinálók

Mit jelent a klímaváltozás?
Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az életünkre?
Ez az oka a hevesebb viharoknak és az egyre gyakoribb szárazságnak?
Elkerülhetetlenek ezek az események?
Tim Flannery ezekre a sürgető kérdésekre keresi a magyarázatot. Elmeséli az éghajlati ingadozások több millió éves lebilincselő történetét, hogy felfoghassuk a ránk leselkedő veszélyeket.
Még a mi évszázadunkban eljön a nap, amikor az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden egyéb természeti tényezőn túl fog tenni. Az utóbbi évtizedben a világ megtapasztalta a valaha feljegyzett legerőteljesebb El Niñót, két évszázad legpusztítóbb hurrikánját, az emberemlékezet óta legforróbb európai nyarat (amely két hónap alatt 26 ezer ember halálát okozta), az első dél-atlanti hurrikánt és minden idők egyik legborzasztóbb viharszezonját, amely Floridára lesújtott. Lassan globális éghajlati fordulóponthoz érkezünk, amikor az előttünk álló néhány évtizedben felhalmozódó, üvegházhatást okozó gázok mennyisége következtében bolygónk minden ötödik élőlénye a kihalás szélére kerül.
Az Időjárás-csinálók egyszerre sürgető figyelmeztetés és fegyverbe szólítás, amely felvázolja a klímaváltozás történetét, előrevetíti az elkövetkező évszázad történéseit, és számba veszi, hogy mit tehetünk egy jövőbeli kataklizma elkerülése érdekében. A globális felmelegedésre eleinte kétkedve tekintő Tim Flannery éveket töltött a téma tanulmányozásával, és most egy ok-okozati megközelítést kínál olvasóinak, akik ez ügyben eddig csak szedett-vedett, félrevezető információkat kaptak. A klímaváltozást történelmi perspektívából a tudós szaktudásával ismertető Flannery azt is elmagyarázza, hogy mindez hogyan függ össze a bolygó különböző pontjain.
A klímaváltozásnak bolygónk evolúciójára gyakorolt hatásait ismertető, lebilincselő történet mellett, Flannery konkrét akciójavaslatokkal is előáll mind a törvényhozók, mind az egyes emberek számára. A szél-, nap- és geotermikus energiához hasonló, megújuló energiaforrásokat célzó beruházások ösztönzése mellett egy olyan akciótervet is javasol, amelynek lépéseit valamennyien minden további nélkül követhetjük, és így akár 70%-kal is csökkenthetjük a halálos széndioxid-kibocsátást.
Az Időjárás-csinálók, amely az ausztrál kormány globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspontját máris megváltoztatta, az eddigi legigényesebb könyv, amelyet korunk legnagyobb krízishelyzetéről írtak.