Vámos Miklós : Az egyirány ígérete

 2011. április 14. csütörtök
(alig használt segélykiáltás, új befejezéssel)

Strandra, magyar! – ez lehetne a jelszó, ha az ózonlyuk nem az ellenkezőjére intene. A rádióban azt fejtegeti a szakember, hogy mintegy ötven éven belül megfordulhatnak az égtájak, már ami a nyaralást illeti.

Most Európa fölfrissülni vágyó polgárai délnek veszik az irányt, portugál, spanyol, francia, olasz, görög, török partokra. Ötven év múlva az Északi tengernél lesznek olyan időjárási viszonyok, mint a most sorolt helyszíneken. Következésképp a német, svéd, dán satöbbi partokon virágzik majd az idegenforgalom, mely az eddig népszerű, déli üdülőparadicsomokban elhervad viszont. Drága skandinávok, dajcsok és más északi népek, addig ezt a kis időt valahogyan vészeljétek át, a kecsegtető jövő reményében.
Mindazonáltal az ember, ha teheti, az ózonlyuk ellenére is kimegy a strandra, legföljebb hamarabb távozik onnan, mint gyerek- vagy kamaszkorában tette volna. Más kérdés, hogy a strandra eljutni nem egyszerű, ha autóval akarunk, araszolhatunk, ha tömegközlekedünk, másokkal olyan közelségbe kerülünk, amit csak szeretteinknek engednénk meg. De a buszon a kutya se kérdezi, hogy a testünkhöz passzírozódhat-e. Odafelé könnyebb, még elképzelhetjük, miként vetjük magunkat a medence kékítős (klórítós) vizébe. Visszafele kifejezetten fáj a mások verejtékének szaga és tapintása. Mire hazaérünk, a fölfrissülésnek lőttek.
Szerencsés vagyok. Otthonomtól sétatávolságra találhatni medencét, egy hazai nagybank üdülőjében, hová bérletet válhattam. Itt, a parton szólított le egy régi, külföldön élő ismerős. Panaszkodott, nem ismer rá Budapestre, érdeklődött, szerintem mitől állandósult a közlekedési káosz? Érvényes válasszal nem rendelkezvén, hallgattam. A tőlünk jócskán délre állomásozó honfitárs ekkor azt kérdezte: Miért nem csináltok már valamit? Nem értettem, mit tehetnénk, egyre több az autó, kevés a pénz útépítésre, a helyzet reménytelen.
A helyzet sosem reménytelen! – így ő (na ja, aki nem itt él, derűlátóbb, gondoltam). Mutatta Budapest turistatérképét, s a körme hegyét végighúzta a kiskörúton és a nagykörúton. Az egyik legyen egyirányú erre, a másik amarra, természetesen a végükön lévő hidakkal együtt. Az Andrássy út és a két rakpart szintén legyen egyirányú, függően attól, hogy a mérések szerint melyik irányba nagyobb rajta a forgalom. Vannak ilyen mérések? – így én. Nincsenek??? – hüledezett ő, s hozzáfűzte, ha nincsenek, legyenek. Aztán, a kamionok kizárólag éjszaka hajthassanak a főváros területére. Végül, egy nagy számítógépes programra kell kapcsolni Budapest valamennyi közlekedési lámpáját, mely pontosan méri a közlekedés sűrűségét, s mindig aszerint állítja a lámpák váltási sebességét, hogy merre van baj. Lehet ilyen szoftvert készíteni? – én. Nem szükséges, van már sokhelyütt, például Münchenben. De sok más európai nagyvárosban tudták a zsúfoltságot nagyjából a felére csökkenteni, ilyesfajta módszerekkel. Igazán nem igényel komoly beruházást. Ő egyébként néhány helyen látott már a magyar fővárosban is mérősávokat a betonon, nagy, forgalmas kereszteződésekben, csakhogy abból nem néhány kéne, hanem annyi, ahány közlekedési lámpa működik Budapesten. Plusz, ugye, megfelelő számítógép, és a program.
Viszont… akkor miért nem csinálják meg? – így én. Te vagy itthon, neked kell tudnod! – így ő.
Itthon vagyok. De nem tudom. Olyan pofonegyszerűen hangzik mindez. Pofonegyszerű dolgokat pedig érdemes megvalósítani, gondolná, aki nem nálunk van otthon. Én mintha már elfelejtettem volna ezt. Mintha mi már rég elfelejtettük volna. Drága közlekedésrendészet (?), drága fővárosi úthatóság (?), drága önkormányzati főfelelősök, ti ezt a lehetőséget tudtátok? És ha tudtátok, miért nem csináltátok? Aki hallja, adja át!
Persze, azért eszembe jut, milyen gyakran hajtanak velem szembe egyirányú utcákban kigyúrt karosszériájú autók. Ha erre gondolok, inkább megyek úszni, s kerülöm a külhonban élő honfitárs kérdő tekintetét. Sőt. Már haragszom rá. Könnyen beszél. Nemsoká visszatér állomáshelyére, s fütyül rá, miként küszködünk mi itt. Talán nincs is igaza. Kell, hogy legyenek ellenérvek. Csak én nem tudom, melyek azok.
Tavaly az árvízelhárítás korszerű lehetőségeiről beszélgettem itt a parton egy Berlinben élő honfitárssal. Neki is voltak ésszerűen hangzó ötletei. Vigasztalom magam a szakállas vicc csattanójával. Kár, hogy mind megdöglöttek a libák, még annyi pompás ötlet volna a gyógyításukra. Ha soká várunk, a jó ötletek kipróbálásához is késő lesz.
Mi volna az én szerepem és felelősségem? Bár tudnám.
Amíg így füstölgök, megérzem a Szentendrei út dús benzinszagát. Ez van. Az árnyékba húzódom, hanyatt fekszem. Egyirányba. Talppal a békásmegyeri lakógépnek. Arccal medencének és a Dunának, melyben állítólag még úsznak halak is, a tömérdek emberi szenny és hulladék változatos társaságában.
 
 
EPILÓGUS
2007 nyarán írtam volt a fentieket. Megjelent akkor a Népszabadság mellékletében. Röhögj ki, drága olvasó. Én egészen biztosra vettem, valaki jelentkezni fog a szerkesztőségben. Sőt: valakik. Akiknek az volna a dolguk, hogy lanyhuljon a csúcsforgalom Budapesten. Üljenek bár főállásban az önkormányzat valamelyik ügyosztályán, avagy a rendőrség közlekedési részlegén. Titkon abban is bíztam, hogy Demszky főpolgármester is fölhív. Ha másért nem, azért, mert ugyanazt a jogi kart végeztük, nagyjából ugyanakkor. Vártam, vártam. Mindjárt betölti ez a szöveg a negyedik életévét. Azt hiszem, nem várok tovább. Az újraközléssel egyrészt szeretném lezárni a hiábavaló reménykedés esztendőit. Másrészt új fejezetet nyitni. Demszky már boldog(talan?) nyugdíjas. Az önkormányzat új kezekben. Csak a szentendrei út a régi, ahogyan városunk legfőbb útvonalai is. Dugók, benzin és gázolaj bűze, pattanásig feszült idegek. Magyarán: rossz irány. Mi a frász akadályoz? Felemás korlát?
ÚJRA: Aki hallja, adja át!!! Immár három fölkiáltójellel.

Rekord méretű ózonlyuk

Emiatt tavalyi értékeknél erősebb lehet idén nyáron az UV-B sugárzás.

A 2010-2011-es télen rendkívül nagy mennyiségű és nagyon hideg levegő halmozódott fel az északi félteke pólusán a sztratoszférában, amely miatt a szokottnál kevesebb ózonkoncentrációt mértek az adott térségben.
Az utóbbi néhány hétben az ózon fogyása a 15-30 km-es magasságban soha nem látott intenzitással tovább folytatódott - adta hírül az Alfred Wegener Tenger- és Sarkkutató Intézet (AWI). A mintegy 30 állomás méréseire alapozott kijelentés szerint az elmúlt hetekben hirtelen a felére csökkent az ózon mennyisége a légkör ezen rétegében, és aggodalomra ad okot, hogy arrafelé még mindig nagy a hideg levegő utánpótlása, így a gáz pusztulása nagy valószínűséggel tovább folytatódik. Jelenleg 15 millió négyzetkilométernyi az ózonlyuk mérete az északi pólus felett.  (A képen  az ózonlyuk elhelyezkedése látható 2011. 03. 14-én).                                                                  
A földi légkörzés hatására az ózon fogyása (amelyre a nemzetközi kutatóhálózat február elején figyelt fel) nem csak az Északi-sark felett, hanem a későbbiekben az északi félteke más részeire is kihatással lesz. Lassan ugyanis a légtömegek elkezdenek majd dél felé vándorolni, így Európa egyes területei felett is jelentkezik a probléma. A rendkívül alacsony ózonkoncentráció miatt fel kell készülni arra, hogy az idei tavaszon és nyáron a szokottnál is erősebben kell védekezni a Nap veszélyes UV-sugarai ellen - nem lesz ugyanis, ami megvédjen minket a különböző káros elváltozásokat okozó sugárzással szemben.
Forrás: nature.com, hirado.hu, origo.hu
Ivády Anett | 2011. március 24.

Felhök

• Webkamerák országszerte: Égképek• Nagy vertikális kiterjedésű felhők E kategóriába soroljuk azokat a felhőket, melyek nagy vertikális méretük miatt több magassági szinten is jelen vannak. Jellemzően a gomolyfelhők tartoznak ide. Cumulus [Cu] (Chintamani) Magyar nevén gomolyfelhő. Konvektív úton, jellemzően nyáron kialakuló felhőfajta, mely záporszerű csapadékot is okozhat. Cumulus humilis [Cu hum] (Asinus) A gomolyképzés első szakasza, rendszerint cumulus mediocrissá fejlődik tovább. Cumulus mediocris [Cu med] (JK.71) Közepesen fejlett gomoly, továbbra sem valószínű, hogy csapadékot ad. Cumulus congestus [Cu con] (Chintamani) Erős, fejlett gomolyfelhő. Rendszerint erős feláramlásra utal. Cumulus mamma [Cu mam] (Efy75) A vattapamacsok komoly vihar előjelei lehetnek. Cumulonimbus [Cb] (xyx) Zivatarfelhő, melyből csapadék hullik, az esetek túlnyomó többségében elektromos tevékenységet is mutat. Cumulonimbus incus [Cb in] (berci333) Üllő. Erőteljes feláramlás esetén a felhő teteje eléri a tropopauzát, majd innentől horizontális irányban terül szét. Cumulonimbus arcus [Cb arc] (nandiwrc) Zivatarfelhők oldalán a csapadéksávot határoló, heves feláramlással létrejövő "felhőgallér". Cumulonimbus calvus [Cb cal] (karrimor) A feláramlásban a zivatarfelhő tetejének körvonalai elmosódnak, de még nem egyértelműen jégből állnak. Cumulonimbus capillatus [Cb cap] (Gia) A zivatarfelhő felső része eljegesedik. Cumulonimbus praecipitato [Cb pra] (Peti73) Csapadéksáv, mely a talajt is eléri. Cumulonimbus velum [Cb vel] (szael) Cumulonimbus felhőket kísérő szalagszerű képződmény. Cumulonimbus pileus [Cb pil] (fireman) Felhősapka. A zivatarfelhő tetején elmosódott körvonalú lepel látszódik. Cumulonimbus mamma [Cb mam] (Susie) A hatalmas vattákra emlékeztető megjelenés a nagy labilitásra és várható heves zivatarokra figyelmeztet. Szupercella [SC] (Cpower) Nem valódi felhőtípus. Olyan zivatarfelhő, mely hosszú órákon át képes fentmaradni, és heves időjárási eseményeket okoz. Jellegzetes ismertetőjele a falfelhő. Tuba [Cb tub] (Seth) Felhőtölcsér, légörvény, mely a benne zajló felhőképzés miatt lesz látható. A tölcsér nem éri el a felszínt. Földetérése esetén tornádónak nevezzük, ekkor hatalmas pusztítást végez, életveszélyessé válhat. Tornádó [Cb tor] (Percrol-percre) Felhőtölcsér, légörvény, mely a benne zajló felhőképzés miatt lesz látható. A tölcsér földetér, és hatalmas pusztítást végez, életveszélyessé válik. Pyrocumulus [PC] (romayor) Nagy kiterjedésű tüzek (pl. erdőtűz) által megindított feláramlás nedvességet is szállít magával, melyből gomolyfelhő fejlődik. Akár csapadékot is okozhat, segítve a tűz megfékezését.

• • • • Magas szintű felhők A csoportba azon 7 ezer méternél magasabban elhelyezkedő felhőtípusokat soroljuk, melyek már kizárólag jégből állnak. Cirrus intortus [Ci in] (Efy75) Szabálytalanul, kuszán elhelyezkedő rostok. Cirrus uncinus [Ci un] (Brett) Olyan cirrus felhő, melynek vége kampó alakban elhajlik, melyet szélnyírás okoz. Cirrus spissatus [Ci spi] (pagi) Sűrű rostokkal tarkított fátyolfelhő. Cirrus fibratus [Ci fib] (Chintamani) Párhuzamosan elhelyezkedő rostos szálak. Cirrus floccus [Ci flo] (tib107) Könnyen felismerhető bojtos alakzat, gyakran virgák ereszkednek le belőle. Cirrus vertebratus [Ci ve] (Tusy) Ritka, szálkás formájú felhőtípus, mely leginkább a halfilére emlékeztet. Cirrus virga [Ci vir] (Susie) Rendkívül ritka felhő, a csapadék a földetérés előtt elpárolog. Kelvin-Helmholtz-féle Cirrus [Ci K-H] (Chintamani) Igazi különlegesség, melyet a nagy szélnyírás okoz, élettartamuk néhány perc. Cirrostratus [Cs] (Chintamani) Magassági rétegfelhő. Cirrostratus nebulosus [Cs neb] (Dorka) Elmosódott körvonalú, homogén rétegfelhő. Gyakran megfigyelhető benne a melléknap-jelenség. Cirrocumulus [Cc] (Chintamani) Népi nevén bárányfelhő. Apró, vattaszerű pamacsok sokasága. Cirrocumulus undulatus [Cc un] (digiptr) Hullámos magassági rétegfelhő.

• • • • Középmagas felhők Középmagas minden olyan felhő, melynek alapja 2 és 7 ezer méter között fekszik. Altocumulus [Ac] (Loboncos) Párnafelhő vagy magassági gomolyfelhő. Altocumulus floccus [Ac flo] (marga) Igen jellegzetes, apró párnafelhők sokasága. Altocumulus floccus virga [Ac flo vir] (Asinus) A felhőkből meginduló csapadék földetérés előtt elpárolog. Altocumulus radiatus [Ac rad] (JK.71) A perspektivikus látás miatt a végtelenben egy pontba tartó, valójában párhuzamos felhők. Altocumulus lenticularis [Ac len] (felhőcske) Lencsefelhő, létrejöttét a domborzati viszonyok alakítják. Altocumulus perlucidus [Ac pe] (surda) Olyan magassági gomolyfelhő, melyen foltokban elvékonyodik, azon átsejlenek az égitestek. Altocumulus stratiformis [Ac str] (hartvig) Csoportosuló felhőpamacsok. Altocumulus stratiformis mamma [Ac str ma] (Chintamani) Hullámos párnafelhő. Altocumulus stratiformis opacus mamma [Ac str op mam] (Zivipötty) Foltokban áttetsző vattás felhőpamacsok. Altocumulus stratiformis translucidus perlucidus [Ac str tr pe] (beri) Igazi gyöngyszem, a lepelen kisebb-nagyobb foltokban átszűrődik a Nap fénye. Altocumulus castellanus [Ac cas] (Chintamani) Az égnek törő magassági gomolyfelhők a középmagas szinten végbemenő erőteljes kondenzációt jelzik. Altocumulus mamma [Ac mam] (Chintamani) Szintén a nagy légköri labilitására hívja fel a figyelmet. Altocumulus lenticularis [Ac le] (ShaManus) A magassági gomolyfelhők csoportjába sorolható lencsefelhő. Altostratus virga [As vir] (Chintamani) Csapadéksáv, az alacsony páratartalom miatt elpárolog. A csapadék nem éri el a talajt. Altostratus opacus [As op] (Chintamani) Széles kitejedésű rétegfelhő átlátszóságára utal. Altostratus opacus undulatus [As op un] (hartvig) Magassági rétegfelhő, melyet hullámok tarkítanak. Hole Punch Cloud [-] (lacitot) Altocumulusba (nagy valószínűséggel) sugárhajtású repülőgép által ütött lyuk. Altostratus opacus mamma radiatus [As op mam rad] (Zivi) Magassági rétegfelhő, melyet hullámok tarkítanak.

• • • • Alacsony szintű felhők A 2 ezer méter alatti, gyakran a földig leérő felhőket soroljuk ide. Stratus [St] (kandras) Rétegfelhő, a felszínen ködnek nevezzük. Napokon keresztül képes eltakarni az eget. Ősszel jellemző. Stratus fractus [St fra] (Ponti) Felhőfoszlány. A rendkívül magas talajközeli páratartalom miatt felhőalapja néhány száz méteren található. Stratocumulus [Sc] (Zivi) Gomolyos szerkezetű rétegfelhő. Stratocumulus undulatus [Sc un] (Chintamani) Hullámos-réteges gomolyfelhő. Stratocumulus lenticularis [Sc len] (Chintamani) Az orografikus tényezők (dombok) a szelet hullámzásra kényszerítik és lencsfelhő alakul ki. Stratocumulus stratiformis opacus [Sc str op] (Chintamani) A kiterjedt rétegfelhőn foltokban áttűnhetnek az égitestek. Stratocumulus stratiformis opacus mamma [Sc str op mam] (Ponti) Az előző felhőtípust még a labilitás is megtépázta. Stratocumulus stratiformis cumulogenitus [Sc str cugen] (digiptr) A nappali konvekcióból kialakult gomolyfelhők naplemente után "kisimulnak". Stratocumulus stratiformis perlucidus [Sc str pe] (gyattila) A rétegfelhőn szabálytalan időközönként "repedések" figyelhetőek meg. Nimbostratus virga [Ns vir] (Ponti) Esőfelhő, ősszel rendszerint csendes esőt, télen havazást hoz. Főnfelhő [] (Chintamani) Főnszél hozza létre. A hegy orografikus emelőhatása következtében indul meg a felhőképzés.

A képeket készítették:
Az Időkép észlelői

Összeállították:
Szente-Varga Bálint
Huszár Attila Zsoltné
Orosz Tibor
Poós Gábor

Lektorálta:
Szabó János

Felhőkkel kapcsolatos fogalmak és jelentésük:

Felhők alfajtái:
Castellanus (cas): kastélyszerű
Congestus (con): felhalmozódó
Fibratus (fib): szálas
Floccus (flo): csomós
Fractus (fra): töredezett, szakadozott
Lenticularis (len): lencse alakú
Mediocris (med): közepes
Nebulosis (neb): ködös, homályos
Startiformis (str): réteges
Spissatus (spi): vastagodó
Uncinus (un): kampós

Felhőváltozatok:
Duplicatus (dup): kettős
Intortus (in): összekuszálódott
Lactunosus (lac): lyukas
Opacus (op): árnyékos, vastag
Perlucidus (per): a fény áthatol rajta
Radiatus (ra): sugárirányú
Translucidus (tr): átlátszó
Undulatus (un): hullámzó
Vertebratus (ve): gerincalakú

Kiegészítő jellemvonások:
Arcus (arc): boltozatos
Incus (in): üllő
Mammatus (mam): emlő, kidudorodás
Pannus (pan): tépett, rongyos
Pileus (pil): sapka
Praecipitatio (pra): csapadékhullás
Tuba (tub): felhőnyúlvány, tölcsér
Virga (vir): csapadéksáv
Velum (ve): vitorla